Kis színtan

Egy új színösszeállítás alapvetően meg tudja vál­toztatni a szoba képét vagy akár a teljes otthont. Az új színek a bútorzat vagy a kárpitozás költséges kicserélése nélkül is képesek barátságos lakhellyé átalakítani egy rideg szobát.

Mivel a színválasztás mindig egyéni, kezdjük a szobafestés megtervezését a kedvelt színek összegyűjté­sével (ugyanúgy, mint az öltözködésben, a bútorzat vagy műtárgyak kiválasztásakor). Merítsünk ötlete­ket magazinokból. Böngésszünk a szaküzletekben, hogy helyesen választhassuk meg a festékszínt, a tapétát és szövetet. A szín lehet világos vagy sötét, meleg vagy hideg, csillogó vagy matt. A színek befolyásolják a szoba hangulatát, s ennek megfelelően kell kiválasztanunk őket.

Színtani kisszótár

• Alapszínek: A piros, a sárga és a kék.
• Árnyék: Sötétebb színárnyalat, amely fekete vagy szürke hozzáadá­sával jön létre.
• Átlagos színárnyalat: Adott szín világos vagy sötét színskálája.
• Egyszínű minta: Egyetlen színár­nyalat árnyékolási változatainak egyidejű használata.
• Hangsúlyozott szín: Kontrasztos színárnyalat, képi hangsúlyt ad.
• Hideg színek: Kék. zöld. bíbor árnyalatok.
• Kiegészítő színek: Két olyan szín, amely pontosan szemben áll egymással a színtárcsán.
• Kiegészítő színminta: A kiegészítő színek együttes használata.
• Kontrasztos színek: Olyan színek, amelyek között a színtárcsán legalább három másik szín van.
• Másodlagos színek: Narancsvörös, zöld és lila. Olyan színek, amelyeket két alapszín összekeverésével nye­rünk.
• Meleg színek: Piros, narancs, sárga és barna árnyalatok.
• Semleges színek: A fehér, a szürke és a bézs finom változatai.
• Színárnyalat: Valamelyik szín.
• Színminta: Színek csoportja, melye­ket együttesen használunk egy han­gulat vagy hatás elérésére. Telítetlen színek: Tompa, matt színárnyalatok, amelyek kevésbé csillo­gók fehér, fekete vagy a kiegészítő színük hozzáadása miatt.
• Telített színek: Fényes, intenzív színárnyalatok, amelyek nincsenek összekeverve feketével, fehérrel vagy kiegészítő színnel.
• Világos színárnyalat: Bármely szín, ha fehéret adunk hozzá.
• Viszonylagos (rokon-) színek: Két szín közvetlenül egymás mellett a színtárcsán.
• Viszonylagos (rokon-) színminta: Viszonylagos színek csoportjának egyidejű használata.

Világos színek

A világos színek világosnak, nagyobbnak és magasabbnak mutatják a szobát. Mivel a vilá­gos színek verik vissza a legtöbb fényt, világossá tehetik az északi fekvésű szobát, a zárt helyiséget vagy a sötét közlekedő folyosót is.

Sötét színek

Sötét színekre van szükség, ha intim hangulatú helyiségre vá­gyunk. Mivel a sötét színek el­nyelik a fényt, a falak látszólag közelebb kerülnek, olyan benyo­mást keltve, mintha a szoba kisebb volna. A sötét színeket gyakran használják könyvtárak­ban, dolgozószobákban és más csöndes helyeken.

Meleg színek

A pirosak, sárgák, barnák, a narancsos és őszibarack árnya­latok meleg színek. Az intenzív meleg színek izgalmas hatású helyiségeket hoznak létre, míg a tompítottan meleg színek olyan kellemes szobákat alakítanak ki, melyek társas összejövetelek céljaira alkalmasak. Meleg szí­neket gyakran használnak az étkezőhelyiségekben.

Hideg színek

A kékek, zöldek, levendulakékek és szürkék hideg színek. Az intenzív hideg színek frissítő és feszültségkeltő hatásúak, míg a tompább hideg szürkék meg­nyugtatnak. A hideg színű szo­bák kevésbé barátságosak. Für­dőszobákat és más kisméretű helyiségeket gyakran festenek hideg színekkel.

Színhangulatok

Minden szín vagy színkombináció más-más érzést, hangulatot kelt. Fontos, hogy a szoba színei megnyerjék a benne tartózkodók tetszését. A rendelke­zésre álló kombinációk száma határtalan.

Előszobába vagy hallba merészebb színkombi­nációt javaslunk, amely határozott benyomást tesz a belépőre. Vendégszobába választhatunk klasszi­kus sötét színeket, hogy elegáns, meghitt legyen a helyiség. A tizenévesek szobájában a világos szí­nek szeszélyes keveréke is alkalmazható. A szülők hálószobájában kellemesebb hatást kelt a tompa színek nyugtató kombinációja.